A Japánban feltalált QR-kódok az egész világon elterjedtek, és ma már sokféle információ azonosítására használják őket, a fogyasztói termékkódoktól a földrajzi helyekig.
A QR rövidítés gyors választ jelent, ami angolul "gyors válasz"-nak felel meg. Hivatalosan a Denso védjegyeként van bejegyezve, de szabadalmak vagy akkreditáció nélkül használható. A kódolás négyféleképpen történik: numerikus, alfanumerikus, bináris és kandzsi.
A QR-kód lényegében egy 2D-s mátrixcímke, amely egy csatolt objektumra vonatkozó információkat tartalmaz. Azonosítása egy speciális alkalmazáson keresztül történik, amelyhez kamera szükséges. Amikor a címke eléri az objektívet, és a négyzet alakú rögzítési mező közepén van, az alkalmazás azonosítja, és átirányítja a felhasználót a kívánt linkre.
Ma már az ilyen címkék segítségével már nem csak kereskedelmi műveleteket végeznek, hanem dokumentálnak, nyomon követik az időpontot és a helyszíneket, meghatározzák az áruk helyét. A QR-kód sokkal fejlettebb, mint a hagyományos vonalkód, és nagyobb a kapacitása.
QR kód előzmények
A QR-kódokat az 1990-es évek elején fejlesztették ki a japán autóipar számára, ahol bevezetésük előtt szabványos vonalkódokat használtak. Az autóipar fejlődésével az alkalmazottaknak 10 különböző vonalkódot kellett használniuk az alkatrészek többkomponensű szkenneléséhez, ami jelentősen bonyolította és lelassította a folyamatot.
Ezután Masahiro Hara, a Denso Wave fejlesztője egy új módszert javasolt az információk kódolására – kétdimenziós pixelképek felhasználásával. Az ötletet a Go játék ihlette, pontosabban annak játéktáblája, amely egy kockás mező, fehér és fekete kavicsokkal.
A QR-kódok fejlesztését 1992-ben megkezdve Masahiro Hara 1994-re fejezte be, minden apró árnyalatot figyelembe véve. Például a szennyezett és sérült felületekről leolvasható információ, így a kódolás a gyártásban és a szervizközpontokban is használható.
A technológiát elsőként a japán Toyota cég tesztelte, amely bevezette a QR-szabványt gyáraiban és elosztóközpontjaiban. Alig néhány év alatt számos japán vállalatnál elterjedt, és túlmutat az ország határain is – mint az egyszerű adatkódolás legkényelmesebb és leghatékonyabb eszköze.
2000-ben már nehéz volt olyan területet találni Japánban, ahol ne használnák a QR-kódokat. Mindenhol elkezdték használni: a kereskedelemben, a logisztikában, a termelésben, a kreativitásban. A 2D címkék elkezdték kódolni a képeket GIF, JPEG és PNG formátumban, valamint az egyszerű dallamokat MID formátumban.
A legfeljebb három kilobájtnyi információt tartalmazó QR-kód ideális a kiskereskedelem számára – elkezdtek címkézni minden árut: élelmiszert, ruházatot, elektronikai cikkeket, ékszereket. Elég, ha mobiltelefonja kameráját a termékre irányítja, hogy minden részletes információt megtudjon róla, beleértve az aktuális árat is.
Az ázsiai országokban terjesztett QR-kódok gyorsan meghódították Európát és Amerikát, 2011-re már több mint 20 millió amerikai lakos használta őket – a mobiltelefonokra telepített alkalmazások részeként. Az új lehetőség nemcsak adatok azonosítását tette lehetővé, hanem e-mailek és SMS-ek küldését, névjegyek felvételét a címjegyzékbe, Wi-Fi-hez való csatlakozást, külső hivatkozások követését és számos egyéb művelet végrehajtását is.
Érdekes tények
A Japánban több mint 30 éve megjelent QR-kód az összes civilizált országot lefedte, és lehetővé tette bármilyen információ gyors kódolását és azonosítását, beleértve a szövegeket, képeket és zenét.
- A század elején a Time magazin QR-kóddal díszítette a borítót. A kép életre kelt, ahogy az olvasók beolvasták a kódot.
- A kínai Xilinshui faluban az egyik mezőt cserjékkel és fákkal ültették be. Felülről a leszállás QR-kódnak tűnik. A hatóságok tehát turistákat akartak vonzani. A kód kezdetben a falu turisztikai oldalára vezetett, most pedig a WeChat messengerre irányít át.
- A Starbucks Európában az elsők között értékelte a QR-kódok lehetőségeit. A kód alapján a cég hűségprogramot dolgozott ki. A linkekre kattintva a vásárlók megtudták a legközelebbi kávéházak címét, hasznos és érdekes információkat, valamint kellemes kedvezményt kaptak.
- A Facebook és az Instagram aktívan részt vett a technológia népszerűsítésében.
A QR-kódolási technológia annyira elterjedt Kínában, hogy már használják a betegek egészségügyi feljegyzéseinek azonosítására. Alkalmazási köre a jövőben csak bővülni fog, a kereskedelmi és feldolgozóiparból áttérve a mindennapi életbe. Ehhez nem fér kétség, hiszen ma már mindenhol megtalálhatók a QR-kódok, és alapértelmezés szerint minden, még a legtakarékosabb okostelefonba is be van szerelve a leolvasó kamerák.
QR-kód generátor – az üzleti életben és a mindennapi életben szükséges egyszerű és kényelmes szolgáltatás!
